- Milyen szakmai elvárásokkal indította a szezont a DVTK Jegesmedvék csapata?
Az idei szezont egy meghatározott szakmai irányvonallal kezdtük. A pontrendszer eltörlésével visszahozták a légióskorlátot, valamint akadémiánk új típusú keretszerződést írt alá, amely szerint az utánpótlásból érkező fiatal játékosok rendszeres szerepeltetése az első csapatban kiemelt szakmai elvárás a sportirányítás részéről. Mostantól konkrét indikátorok határozzák meg a források lehívásának feltételeit: ilyen például a pályán eltöltött percek. Ezeket az elvárásokat mi vállaltuk és elkötelezettek vagyunk a teljesítésük mellett. A klubunk költségvetésében ezek jelentős, az alapvető működésünket befolyásoló tételek. Viszont ez egy lehetőség is arra, hogy objektív mutatók mentén mérhetővé tegyük a szakmai munkánkat.

- Az alapszakasz negyedéhez érve hogyan lehet értékelni az Erste Liga idei szezonját?
- Az Erste Liga erőviszonyai az idei szezonban érezhetően átalakultak. A négy akadémiát működtető klub számára a sportirányítás komoly szakmai és anyagi követelményeket támasztott, különösen a fiatal magyar játékosok felnőtt csapatba történő beépítése terén. Ezek az elvárások azonban nem vonatkoznak a liga másik öt egyesületére, ami mind az egyes mérkőzéseken, mind pedig a végelszámolásnál, a tabellán jelentős különbségeket eredményezhet. Természetes, hogy mindez az erőviszonyok torzulásához vezetett, és nekünk, döntéshozóként – különösen az Erste Liga és a Magyar Jégkorong Szövetség szerepét és felelősségét szem előtt tartva – a jövőben fokozott figyelmet kell fordítanunk ezekre a kérdésekre. Ha célunk egy kiegyensúlyozott, izgalmas bajnokság megteremtése, ahol a szurkolók minden rangadót nyílt kimenetelű összecsapásként élhetnek meg, akkor a versenyfeltételeket ennek megfelelően kell kialakítani. A szezon eddigi tapasztalatai visszaigazolták az előzetes várakozásokat: az erdélyi csapatok a jégen is érvényesíteni tudták a költségvetésükből fakadó előnyeiket, és mivel nem kellett új szabályrendszerhez igazítaniuk működésüket, versenyelőnyben maradtak. Ugyanakkor az is beigazolódott, hogy a mezőny többi tagja közel azonos játékerőt képvisel, így közöttük várhatóan végig kiélezett küzdelem zajlik majd a minél jobb tabellapozíciók megszerzéséért.

- Hosszabbtávon is a már említett irányvonalak mellet folyik majd a szakmai munka?
- Úgy véljük, hogy a sportirányítás által megfogalmazott irány és célok helyesek. Hiszünk a fiatalokban, különösen a saját nevelésű játékosainkban. Meggyőződésünk, hogy a liga jövője akkor lehet fényes, ha a csapatok elsősorban a saját utánpótlásukra támaszkodva, hosszú távon képzik, fejlesztik fiatal játékosaikat a felnőtt hokiban. Ez a sok, de örömteli munka elsősorban a saját értékeinkre épül; kiváló sportolóink, akik pályán kívül is értékes emberek, határozzák meg csapataink alapkarakterét, miközben az import játékosok - korlátozott számban és kizárólag csak a legjobb minőségben - járulnak hozzá a már meglévő, magas színvonalú termékünkhöz, a csapathoz. Így alapozzuk meg fiatal tehetségeink sikeres felnőtt karrierjét, akik készen állnak arra, hogy még jobb játékossá érve később akár egy, az Erste Ligánál magasabb sportszakmai színvonalú bajnokságban tehessék meg a következő lépést.

- Ezek alapján hogyan zajlik jelenleg a fiatalok beépítése a felnőtt csapatba?
Óriási a különbség a junior és a felnőtt szint között. A tempó, a fizikum, a döntéshozatal sebessége, minden más dimenzióban zajlik. A fiatal játékosnak először stabilitást, fegyelmet és megbízhatóságot kell mutatnia – ha ez megvan, jöhetnek a nagyobb szerepek és felelősség. Az akadémiai képzés egyre több és egyre jobb játékost ad a magyar felnőtt hokinak, amelyet vétek lenne nem tovább fejleszteni a felnőtt mezőnyben. Nyilvánvaló, hogy 20 éves korban még nem beszélhetünk kész játékosokról, de abban biztosak vagyunk – összehasonlításként –, hogy ezek a fiatalok, akik már most is szerepet kapnak a felnőtt csapatokban, két–három éven belül teljesítményükben felülmúlják a tavaly a ligában játszó külföldi játékosok jelentős részét.

- Ebben a szakmai irányvonalban milyen szerepe van a csapat rutinosabb és a külföldi játékosainak?
- Edzésen és meccsen is példát kell mutatniuk, jobb teljesítményre ösztönzik a fiatalokat. A profi hozzáállás dönt el mindent. A profizmus nem napi néhány órát jelent, hanem folyamatos odafigyelést. Az alvás, a regeneráció, a mentális felkészülés, a fegyelmezettség, ezek nélkül nem lehet előrelépni. Aki képes ebben a közegben helyt állni és minden nap tanulni, annak megvan az esélye, hogy hosszú távon is a csapat része maradjon. Amellett, hogy a csapat teljesítményét is döntően ők befolyásolják, ennek a közegnek a kialakításában és formálásában óriási a szerepe a rutinosabb magyar és külföldi játékosoknak.

- Várható még változás a csapat keretét illetően?
- Igen, a keretünk jelenleg nem elég mély, ezért lesz még igazolásunk a szezon során. Az eddigi tapasztalatok alapján már kezd körvonalazódni, hogy milyen típusú játékosra van szükségünk.

- Az elmondottak alapján milyen célokkal folytatja a csapat az idei szezont?
- Az alapszakasz során olyan jégkorongot akarunk játszani, ami támadó szellemű, harcias és tűzben tartja a szurkolóinkat. Tisztában vagyunk vele, hogy a lehetőségeink alapján nem számítunk bajnokesélyes csapatnak az Erste Ligában. De függetlenül attól, hogy mi a realitás, mindenképp szeretnénk az alapszakaszt olyan pozícióban zárni, hogy jó esélyünk legyen elérni a célunkat, a legjobb négy közé jutást az Erste Ligában. Ami pedig az OBI-et illeti, itt sokkal egyenlőbbek az erőviszonyok és a költségvetések. Szeretnénk érmet szerezni ebben a versenysorozatban.